Látnivalók |
 |
|
Kedvcsináló >> Városi turizmus, múzeumok a keltáktól a rómaiakon át a magyarokig Sopron a „legvárosiasabb magyar város”. A belváros utcáin járva mintha a középkorba térnénk vissza. Itt található – Buda után – a legtöbb műemlék, múzeumi ... részletek >> |
|
Történelmi belváros >> Tűztorony A Borostyánkő-út kettészelte a római várost. Az északi bejáratnál épült kapu megmaradt alapja és felmenő falai kiválóan alkalmasak voltak arra, hogy a középkor elején ... részletek >> Fő tér A névtábla első betűje a lehető legrégibb ezen a tájon, hiszen négy méterrel alattunk sétálgattak a rómaiak az ő fórumukon. Filmen simán ábrázolni lehetne, amint eltűnik ... részletek >> Városháza Országos méretű vetélkedő indult a honfoglalás ezredéves évfordulójára. Minden önkormányzat azon igyekezett, hogy emlékezetes alkotásokkal rukkoljon elő, hadd lássa a ... részletek >> Storno-ház Ha valami különlegesre, szépre vágyik a látogató, érdemes felkeresni Sopron egyik legcsodálatosabb épületét, a Fő Tér egyik jellegzetes ékkövét, a Storno-házat. A ... részletek >> Szentháromság szobor A Fő tér dísze 1701 óta. Löwenburg Jakab és felesége, Thököly Katalin nevéhez fűződik, akik 1695 és 1701 között állítatták fel, bár alkotója ismeretlen. A ... részletek >> |
|
Főbb látnivalók még >> Tábornok-ház A 17. század elején Lackner Kristóf polgármester háza volt, az itt található címer és jelmondat is ezt idézi. Lackner Kristóf a városra hagyta házát, így katonai ... részletek >> Esterházy-palota Komoly történelmi korokat összekötő, a tárlatok közül kiemelkedő az itt található Központi Bányászati Múzeum, amely a leghitelesebben fogja át a bányásztörténeti ... részletek >> Cézár-ház A Cézár-házban található emlékmúzeum soproni Horváth József előtt állít emléket, akit szoktak úgy nevezni, mint „Az akvarell klasszikus”, „Sopron nagy festője”, vagy ... részletek >> Eggenberg-ház Középkori alapokon késő reneszánsz stílusban épült a XVII. Században. Eggenberg János herceg özvegye vásárolta meg 1674-ben. Mivel az ellenreformáció idején a soproni ... részletek >> Mária-oszlop A Mária-oszlop az 1632-ben lerombolt Boldogasszony-templom emlékét őrzi. Az emlékművet Jakob Schletterer bécsi szobrász kivitelezte Andreas Altomonte ötlete nyomán. Bibliai ... részletek >> |
|
Határtalan történet - Sopron és környéke a koraújkortól napjainkig >> Bevezetés Sopron történelmét és jelenkorát – eredendően a környék természetföldrajzi adottságainak köszönhetően – két szó jellemzi leginkább: találkozási pont. ... részletek >> Országgyűlések Sopronban A XVII. században Sopron a királyi Magyarország egyik jelentős szabad királyi városának számított. Kedvező földrajzi fekvésének és infrastrukturális fejlettségének ... részletek >> Céhek és mesteremberek világa Az 1277-ben elnyert városi kiváltság és a városvezetők ügyes politikája folyamatos fejlődést biztosított Sopronnak a háborús időkben is. A Bocskai háborúit lezáró bécsi ... részletek >> Habán Kerámiák A habán termékek drágaságuk miatt főleg díszedények voltak, így a céhes szertartások edényei, de hozzátartoztak a nemesi és a gazdag polgári ünnepi asztalok ... részletek >> Emlékek a régi városházáról A polgárok jóléte és a városvezetés igényessége egyaránt kedvezett a drága anyagokkal dolgozó ötvös iparnak. Sopron ötvösei nem alkottak világraszóló remekeket, de jó ... részletek >> |
|
Templomok >> Kecske templom Szokatlan társítás. A katolikus egyház a Boldogságos Szűznek ajánlotta, de nem tehette volna meg, ha a Geysel (magyarítva: Kecske, Kecskés) család ki nem nyitja a ... részletek >> Evangélikus templom A kedves templom 1782-1783 között barokk stílusban épült, 8 évtizeddel később építették rá magas tornyát neoromán stílusban. Különleges, aranyozott, fából készült ... részletek >> Orsolya-templom Az egyik leglátványosabb templom az Orsolya téren a város szívéhez igen közel. Jellegzetes 32 méter magas, nyolcszögletű tornya, melyet Handler Nándor épített 1861-1864-ig. ... részletek >> Szent György-templom A templom gótikus stílusban épült 1380-tól ötven esztendőn át, azonban az 1676-os tűzvész hatására alakult ki a barokk stílusa. 1882-ben eklektikus toronnyal bővítették, ... részletek >> Ó-Zsinagóga A zsidóközösségek imaházának felhúzása a 13. századig nyúlik vissza, 1526-ig funkcionált vallási szertartásoknak. Több alkalommal átépítésre került, később ... részletek >> |
|
Érdekességek >> Titkozatos betűk Azon a sarkon mindig fúj a szél, többnyire balról. Arra Petőfi táblája, odébb a háta, jobbról Széchenyi galambtói ősz feje, szemben a gyalogátkelő a Casino felé. Nagy ez az ... részletek >> Átjárók Érdemes benézni a kis udvarokba. Csík Ferenc, világhírű fotóművészünk úgy is, mint kéményseprő, minden belvárosi udvar fényviszonyait kiválóan ismerte. Van olyan is, ... részletek >> |
|
Különleges utcák >> Szent György utca A Városház utca saroképülete mellől indul, enyhe ívben, az Orsolya tér felé. A Belváros első olyan utcája, amelynek "hivatalos" nevet adtak. A külső házsornak mindjárt az ... részletek >> Új utca Neve jelzi, hogy a szavak értelme időhöz is kötött. Zsidó utcaként kezdte pályafutását, mint zsákutca, dél-felé, aztán 1440-ben a végét lezáró falat elbontották. Így ... részletek >> Kolostor utca Keleti oldalát polgárházak és nemesi paloták alkotják, a barokk fénykorából, de mindenütt gótikus töredékek, vagy akár falfestések maradványaival, amit a restaurátorok ... részletek >> Templom utca Első szakasza egyik irányban ível a Kolostor utca torkolatáig, az evangélikusok temploma elé, majd ellenkezőleg a Liszt Ferenc utcáig, hogy a végén kiegyenesedjen. A századok ... részletek >> Fegyvertár utca Lötyögős kis összeköttetés, járda nélkül, a Templom utca és az Orsolya tér között. Jobb kézre a 17. század postaépületének barokk homlokzata érdemel figyelmet. ... részletek >> |
|
Fontos épületek >> Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ 1843-ban állt elő - nem éppen elsőnek, de még időben - a Soproni Kaszinó¬Egyesület (Olvasó-Egylet), tagjai sorában a legnagyobb magyarral. Igen ám, de hol éljenek ... részletek >> Petőfi Színház Ma már nem él olyan ember városunkban, aki emlékezhetne, milyen volt Löszl Frigyes romantikus klasszicista stílusban tervezett színházépülete. Többen, akik először ültek be ... részletek >> Az Esterházy-paloták, mint múzeumok A Templom utca 4. számú ház az Erdészeti Múzeumnak ad helyet. A 2. számú ház épületét kitartóan, alaposan és célszerűen felújították, és igen tanulságos Bányászati ... részletek >> GYIK Nem az állat, még csak nem is az ismert internetes kifejezés (Gyakran Ismételt Kérdések), hanem egy intézmény – Gyermek és Ifjúsági Központ. Egykor a Deák téren volt a ... részletek >> |
|
SOPRON-FERTŐD KISTÉRSÉG >> Világörökség Az UNESCo világörökségi listájára 2001. decemberében került fel a Fertő táj, mellyel elismerték a táj, az itt lévő települések, a kulturális és természeti értékek ... részletek >> Fertő-tó, Fertő-Hanság Nemzeti Park A pannon-tenger hullámzott e vidéken 12 millió évvel ezelőtt. A fertőmelléki dombsort túlnyomóan a tenger üledékéből képződött lajta-mészkő építi fel. A Fertő tó ... részletek >> Ágfalva Ágfalva Soprontól nyugatra, a Soproni-hegység tövében, az osztrák Schattendorftól (Somfalva) látótávolságban terül el. A település területe 13,08 négyzetkilométer, ... részletek >> Egyházasfalu A település a Kisalföld nyugati szélén fekszik. Területe 21,64 km2, lakóinak száma 907 fő. Egyházasfalu: Egyházasfalva, Dasztifalu és Kisgógánfa egyesítésével jött létre ... részletek >> Fertőd Fertőd 1995-ben kapott városi címet. Területe 48,54 négyzetkilométer, lakóinak száma 3367 fő. A település neve viszonylag új. 1950. május 16-án a kastélyból és ... részletek >> |
