Látnivalók |
Céhek és mesteremberek világa Az 1277-ben elnyert városi kiváltság és a városvezetők ügyes politikája folyamatos fejlődést biztosított Sopronnak a háborús időkben is. A Bocskai háborúit lezáró bécsi békében (1606) biztosított szabad vallásgyakorlat és a városfalak nyújtotta viszonylagos biztonság kívánatossá tette a soproni polgári létet a fejlettebb régiók üldözött protestáns polgárai számára, de a környék főurai és nemesei is a városfalak mögé húzódtak. A XVII. században a város lakossága 5.000 és 8.500 között mozgott.
A soproni céhek a XVI–XVII. században élték virágkorukat. Új céhek alakultak (pl. 1541. tímár, 1543. ács, 1566. kádár, 1577. bognár, 1578. fazekas, 1582. pék, 1602. csizmadia, 1612. ötvös, 1613. mészáros, 1614. szűcs, 1619. borbély-sebész, 1625. magyar varga, 1627. pásztor, 1630. gombkötő, 1667. szőlőmunkások, 1674. asztalos, 1676. posztós, 1678. molnár, 1686. esztergályos) és új iparágak (pl. gyertyamártás) jelentek meg, a régiek pedig a megváltozott körülményekhez alkalmazkodtak. |
||