Látnivalók

A Borostyánkő-út kettészelte a római várost. Az északi bejáratnál épült kapu megmaradt alapja és felmenő falai kiválóan alkalmasak voltak arra, hogy a középkor elején felhasználják, és faépítménnyel megmagasítsák.
Ezt valaki berajzolta a városképbe. Az ábrázolást 1562-től vagy 150 évig használták a bécsi naptárak készítői illusztrációként, hogy Sopront (Odenburck néven) bemutassák az olvasóknak. Jónak is bizonyult egészen addig, amíg az 1676. évi nagy tűzvészben le nem égett. Még ilyen állapotban is elég fontosnak vélték ahhoz, hogy a közelgő országgyűlésre barokk stílusban kiegészítsék olyanná, amilyennek ma ismerjük.

A királyi pár 1681-ben megajándékozta a várost azzal a kétfejű sassal, amelyik a torony tetejére került. Évszázados vita folyik arról, hogy miért nem veszik már le onnan. Messziről és felületesen a Habsburgok sasmadara lenne, de valójában a német-római császárság jelvénye. Azé az államalakulaté, amelynek élére, annak virágkorában - a 15. század vége felé - a mi Mátyás királyunk jó eséllyel pályázott. Ha bele nem hal egy bécsi gombaevésbe, talán tőle kaphattuk volna ezt a toronydíszt amolyan lakbér fejében, azért, amiért Bécs ostromára készülődve, a mai Storno-ház eredetijének lakója volt.
Egyébként levették és restaurálták a sast az 1970-es években. Sajnos úgy tették vissza, hogy elveszítette fontos időjárásjelző tulajdonságát. Ha ugyanis a szél lapjával a tér felé fordította, biztosak lehettünk abban, hogy négy órán belül esni fog. Ennél azért fontosabb szerepe is van a várostoronynak.
Ezt a szerepet a kapu tér felé néző keretezése testesíti meg. Civitas Fidelissima - hirdeti az 1277. évi szilárdságot és azt, hogy magyarok maradtunk. Sopron 1921. december 14-én érdemelte ki „A leghűségesebb város” címet, amikor is népszavazáson a helyi községek Magyarországhoz való tartozásukat őszintén kifejezték.
Az esemény alkalmából 14 évvel később barokkos kapukeret született egy szoborcsoporttal: „Hungária előtt hódoló soproniak” elnevezéssel. Ma a Storno-ház felől vasbeton épület biztosítja, s a kapuját még 1896-ban leszűkítették, mert az építkezés miatt repedezni kezdett. Ennek ellenére ma ismét repedéseket találtak a tornyon.
Talán gyógyírt jelenthet a problémára a hamarosan megkezdődő belváros rekonstrukció, melynek keretében az építmény alapzatát teljesen megerősítik majd.