Látnivalók |
 |
 |
 |
 |
||
|
Országgyűlések Sopronban A XVII. században Sopron a királyi Magyarország egyik jelentős szabad királyi városának számított. Kedvező földrajzi fekvésének és infrastrukturális fejlettségének köszönhetően öt országgyűlésnek (1553, 1622, 1625, 1634/35, 1681) adott otthont.
E jelentős eseményeknek köszönhetően az országos politikaformálás színhelyévé vált, miközben ügyes politikával védte érdekeit és gyarapította kiváltságait. 1625-ben királyt (III. Ferdinándot), 1622-ben (Gonzaga Eleonórát) és 1681-ben (Eleonóra Magdalénát) királynét koronáztak falai között. Sopronban rendezték meg az I. Lipót abszolutizmusát lezáró, korszakos jelentőségű országgyűlést 1681-ben. A megalkotott törvénycikkek közül az egyik a városról külön kimondta, hogy maradjon annak a vallásnak a birtokában és gyakorlatában, amelyet követ, és abban ne zavarják meg. A Fertő partján fekvő Ruszt ezen az országgyűlésen kapott szabad királyi városi rangot. Tudta-e Ön, hogy -a király- és a királyné-koronázásokat a ferences (ma bencés) templomban tartották? -a Tűztorony új órája 1681-ben I. Lipót tiszteletére, a király névnapján adta le az első ütést?
|
||||
 |
|
 |
||
