Látnivalók |
Szent György utca A Városház utca saroképülete mellől indul, enyhe ívben, az Orsolya tér felé. A Belváros első olyan utcája, amelynek "hivatalos" nevet adtak. A külső házsornak mindjárt az első kapualja átjáró kezdete.
A Fórum Pizzéria hatalmas, csúcsíves ablaka mellől indulunk változatos útvonalon a Várkerület felé. Keresztezzük a városfalakat, majd cukrászda illata szállong egy lila házikóból. Lépcsőn föl, lépcsőn le - az útvonal nemcsak érdekes, festői, hanem rövidít is a sietőseknek. Zrínyi Miklós evangélikus (és összeesküvő) ügyvédjének, Wittnyédy Istvánnak a házát (5. szám) a jezsuiták szerezték meg, éppúgy, mint a 7. szám alattit. Feloszlatásuk után az előbbiben a káptalan prépostja lakott (ezért Prépostháznak is hívják), az utóbbi a társaskáptalané lett. Mi volt ez? Benne bizonyos rangot elért papok éltek, akiket az utca embere sohasem látott, sohasem hallott, talány, hogy odabent mivel töltötték napjaikat. Aztán az egész belvilág eltűnt. A II. Világháború alatti bombázás következtében ugyanis csak a határoló falak maradtak meg, rajtuk néhány szoba meszelése. Aki felfelé nézett, beleszédült a nagy ürességbe. Ennek a háztömbnek a mélyén található az úgynevezett Jezsuita-terem. Stukkós boltozatai alatt régi zene szólt az ünnepi hetek idején. Az utca sok látnivalói közül csak Eggenberg hercegnő palotáját (12. szám) és az ugyancsak palotának meghatározott Erdődy-házat említhetjük. Az előbbi szószékéről a mindenhonnan kitiltott Luther-hívőknek hirdetett igét a lelkész a 17. század ellenreformációtól elnehezült hetvenes éveiben. Alatta, a földszinten ma a Liszt Szalon forró csokoládéját kevergetik a vendégek. A kivételesen nem barokk, hanem rokokó homlokzatú Erdődy-palotában (16. szám) halt meg a pátriárka korban Széchényi Pál kalocsai érsek (elborzasztó múmiája Nagycenken látható). |
||