Látnivalók

Fertőd 1995-ben kapott városi címet. Területe 48,54 négyzetkilométer, lakóinak száma 3367 fő. A település neve viszonylag új. 1950. május 16-án a kastélyból és környékéből álló község, Eszterháza vette fel a Fertő tó közelségére utaló nevet, amely valójában egy régi településé. Az Árpád-háziak uralkodása idején ez a Hanságban volt, a mostani helytől kissé távolabb, de a századok során elnéptelenedett. 1950. szeptember 7-én Süttör és Fertőd – a korábbi Eszterháza – Fertőd néven egyesült. Süttör eredete régebbi időkbe nyúlik vissza. Írott forrásokban először 1313-ban szerepel Sehter névalakban.

Az ősi hajdanban sokféle néven jelölték – Sethernek, latinosan Soitorként, Seyttör, Söjtör… –, hogy azután mindinkább előtérbe kerüljön a Süttör formában való írásmód. Süttör a középkorban jobbágyfalu. Birtokosai gyakran váltották egymást. A XIV–XV. században a Kanizsayak földesurasága alatt állt, majd Nádasdybirtok lett, 1681-ben Esterházy Pál tulajdonába került és a családé maradt a következő századokban.

Eszterháza története közelebbi században kezdődik, a XVIII. század második felében. A Fertő zsombékos partján, Süttör határában Esterházy Miklós herceg alapította, amikor az ő tervei alapján 1762-ben megkezdődött az évtizedekkel korábbi építésű sarródi vadászkastély teljes átformálása, kibővítése főúri pompával.
Ebből lett azután a 126 szobás, melléképületekkel, csodálatos környezettel övezett palota, Magyarország nem volt a helynek. A XIX. század végének évtizedeiben mindkét település fejődött: Süttörön templom épült 1889-ben, a falut több mint ezren lakták, több lett a szántóterülete.1930-ban a két település népességéből 1268-an (44%) végeztek kereső tevékenységet. Közben a süttöriek délkeletre, az Eszterháziak észak-északnyugati irányba terjeszkedtek, a kastélytól a mai templomig. A palota ekkor már évszázada sínylette a rossz viszonyokat, lakatlan volt, pusztult, ahogy a birtok.
A leghatalmasabb kastély-együttese, a hazai késő barokk építészet egyedül álló remeke. Mire a kastély – amelynek neve az építtető Esterházy családtól származik – tető alá került (1766) szomszédságában falu született.

1836-ban épült a répacukorgyár Eszterházán és említésre méltó az eredeti angol ménes. Sopron vármegye alispánja 1906-ban nyilvánította Eszterházát községnek, kijelölve határait Süttör és Fertőszéplak településekből, ugyanis addig közjogi státusa századfordulón az Esterházy család helyreállíttatta a főépületet, rendbe hozatta parkot, de ez nem nyújtott elegendő kárpótlást az elpusztított, lerombolt régi szépségekért.

A II. világháború után, 1946 őszén Popáczy Aladár megteremtette a kertészeti oktatás középfokú intézményét. Az 1960-as ’70-es években a településen új egészségház, óvoda, idősek napközi otthona épült, üzleteket, vendéglátó ipari létesítményeket nyitottak, bővítették a vezetékes vízhálózatot, székhellyel közös tanácsot szerveztek, négy társközséggel.
Fertőd 1972-től nagyközség, amely 1988-tól társközségeivel együtt a megyei tanács közvetlen irányítása alá került. 1990-ben Fertőd önállóvá vált, és 1995. július 1-jén a nagyközségi önkormányzatot városi önkormányzat váltotta fel.

A település infrastrukturális fejlettsége kedvező, minden lakásban van vezetékes vízellátás, a lakások több mint 90%-ában van gáz, 1992-ben kezdődött el a szennyvízhálózat kiépítése, utakat, járdákat építettek. A 80-as években tovább fejlődött a település: új általános iskola, pedagógusház, mozi és új templom épült. Növelte a település vonzerejét a Fertőd-pamhagen (pomogy) között megnyílt határátkelő, a Fertő körüli kerékpárút. Fertőd közigazgatási jogállása, kistérségi szerepköre az idők folyamán sokat változott.

A község 1969. október 1-jéig a kapuvári járáshoz, majd a sopronihoz tartozott. 1971-ben Fertőd az úthálózat 2/3-a szilárd burkolatú. 1975-ben az eszterházi részen épült új egészségház, ahol háziorvosi rendelők, fogászati rendelő és a város gyógyszertára működik.

Az általános iskolai oktatás a XVIII. századtól folyamatosan jelen volt a települések életében. Jelenleg két általános iskola és a Porpáczy Aladár Kertészeti Szakközépiskola működik a városban.

A város művelődési, szellemi életének két fontos szerepet játszó színtere van: a Muzsikaház és az Esterházy-kastély. A Muzsikaházban lakott 1769-től Joseph Haydn. A ház oldalán lévő domborművet 1932-ben Esterházy Pál állíttatta Haydn emlékére. Itt kapott helyet a zeneiskola is. Az Esterházy-kastély kulturális programjainak sorából kiemelkednek a komolyzenei hangversenyek. az Esterházyak teremtette zenekultúra méltó hagyományőrzéseként évről évre koncerteket, zenei kurzusokat tartanak. Az Eszterházi Vigasságok című rendezvénysorozatot külföldiek is látogatják.

Fertőd önálló levéltárában őrzik Eszterháza és Süttör írott forrásait. Fertődön Napközi otthonos Óvoda és Általános iskola működik. Mindkét oktatási-nevelési intézménynek több községben működik tagintézménye. Az óvoda jelenlegi gyermeklétszáma 116 fő, az általános iskolai tanulók száma 369 fő a fertődi intézményekben.