Látnivalók

Neve jelzi, hogy a szavak értelme időhöz is kötött. Zsidó utcaként kezdte pályafutását, mint zsákutca, dél-felé, aztán 1440-ben a végét lezáró falat elbontották. Így nyertek egy szinte "új utcát". A két elnevezést felváltva használták 1526-ig, amikor a benne tömörülő soproni zsidóságot a környező falvakba űzték. Kerek háromszáz évig jóformán még csak be sem tehették a lábukat a városba.

Szépen szundikáló utca volt régen. Megtorpant a zaj hallatán az idegen, ha valahol ablakot nyitottak, hát még ha kopogtatóval ébresztgették a bent lakókat. Lassan kihaltak a régi családok innen is, a Belvárosból általában. A csöndnek akkor szakadt vége, amikor átjáróit és kijáratát befalazták, hogy a város zsidósága számára gettót rendezzenek be. Elhurcolásuk után nem sokkal menekültek költöztek a házakba, majd az utca elejére és végére rosszul célzott bombák hullottak. Az eleje akkor károsodott igazán, amikor az első házat bontani kezdték, s a hozzá tűzfal nélkül ragasztott többi dőlni kezdett. A Szent György utca páros és az Új utca páratlan eleje évekig szabad prédája volt egyetemi diplomaterveknek és más elképzeléseknek. Előbb a régészek ástak lefelé, majd a kőművesek építettek fölfelé. Vasalóháznak hívjuk azt a monstrumot, ami ide került. A "hegye" alatt a római forum egy darabja látható a volt biztosító üzlethelyiségéből, illetve - kissé nehézkesebben ¬az oda vezető lépcső segítségével. Az utca másik végére, az Orsolya téri Lábasház mögé bújva, szálloda került. Hotel Palatinus a neve.

Nagy vihart kavart annak idején a zsinagógák ügye. Oklevelek és hagyomány bizonyította, hogy kellett lenni zsinagógának, s annak a helye az Új utcában volt. De hol? Értelmeztek, magyaráztak, okoskodtak, végre kiötlötték, hogy nem lehetett máshol, mint a 11. számú lakóépületben. Nagy volt az öröm a művészettörténészek körében, amikor megtalálták az imatermet. Volt azonban olyan kutató, aki ebbe nem nyugodott bele, s íme, valóban rábukkant a 22-24. szám alatti épületekben az első soproni zsinagógára. A világszenzációt mintaszerűen hámozták ki a bele- és ráépítésekből, s állították helyre. Még a rituális fürdő is megtekinthető.
Érdekesek a 16. számú ház mérműves ablakai, de valahogy újnak hatnak az egész homlokzattal együtt. Egyébként azok is, mert a renoválás során tövig lebontották, hogy újra felhúzhassák.

A 18. számú házban a barokk külsőhöz járul a belső allegorikus falfestése is. Találtak ilyet máshol is. Közös hibájuk, hogy miután kiszabadították azokat a századok rámeszelt rétegei alól, az eredeti szép színek mára már elszürkültek. Azért érdemes megnézni.