Látnivalók

Sopron a „legvárosiasabb magyar város”. A belváros utcáin járva mintha a középkorba térnénk vissza. Itt található – Buda után – a legtöbb műemlék, múzeumi hálózata pedig első az országban. Az erre járó hódító népek, terjeszkedő törzsek mind itt hagyták lenyomatukat a mának. Elsőként a kelták, akik földváraikat i. e. két és fél évezreddel építették a Sopron környéki dombok erdős lankáin. De hírt hagytak magukról a rómaiak is, akik az I. század elején telepedtek le Sopron területén, majd építették fel fórumukat a város középpontjában, a jelenlegi Fő tér szélén. Itt emeltek templomot, melynek szentélyében Júnó, Jupiter és Minerva óriási méretű márványszobrai kaptak helyet. Ezek ma a Fabricius-ház pincéjében tekinthetők meg. Sopron – római nevén Scarbantia – a IV. századra a Római Birodalom egyik kereskedelmileg fontos, gazdag településévé vált. Köszönhető volt ez többek között annak, hogy a település tengelyében haladt az észak–déli irányú borostyánkőút, melynek feltárt részletét ma a Fő téren és a Patika Múzeum mellett tekinthetjük meg. Scarbantia dicsőséges múltjának egy földrengés vetett véget 456-ban. A magyarok 907 körül érkeztek és kezdték meg városépítő munkájukat. Határerődöt építettek a romos várból, ennek első ispánját Suprunnak hívták, ezért feltételezhető, hogy a város róla kapta magyar nevét.