Látnivalók

A századelő konszolidálódott polgári életritmusa során markánsan elvált egymástól az az idő, melyet a polgár munkájával, üzleti vállalkozásával töltött, attól mely alatt kipihente fáradalmait. A munka világától elkülönült szabadidő kikapcsolódást, szellemi és testi élvezetet biztosított a társadalomnak, az erre rátelepülő szórakoztatóipar árutermelői pedig egyre nagyobb jelentőséget vívtak ki maguknak századunk során. A termékeiket fogyasztók köre hol bővült, hol szűkebbé vált, de közben kialakult a tömegszórakozásnak az a minimuma, melyet a különböző képes hetilapok fogyasztása, a film és később a rádió élvezete jelentett.

Míg korábban a testet és a lelket különválasztották egymástól, s a test gondozását nem tartották fontosnak, sőt az elhanyagolt, gondozatlan külső a lelki elmélyülés jele volt, addig a XIX. század második felétől a test gondozásának esztétikailag és erkölcsileg egyaránt nagy jelentőséget tulajdonítottak. Igaz, ezek az újdonságok elsősorban a közép- és a felső rétegek számára voltak elérhetőek, de a XX. század elejétől a társadalom alsó rétegei körében is terjedtek e vívmányok. A modernizálódó társadalom jellegzetességeként a leggazdagabbak mintái a sport terén is folyamatosan demokratizálódtak. A tömeges hozzáférés a nézők és sportolók sokaságát egyaránt megteremtette.

A században bekövetkezett fejlődés a lakásviszonyok javulása terén volt talán a legszembeötlőbb. A II. világháború és az 1950-es évek visszaesése után a Kádár-korszak életszínvonal-politikája fokozta a társadalom kényelemérzetét, gondosan ügyelve az egyenlőség látszatának betartására.
A különbségek a XX. század végére ismét kirajzolódtak, ám a technikai fejlődésnek köszönhetően általánosan magasabb színvonalon.