Látnivalók

A reformtörekvésekben meghatározó volt a közelben birtokos gróf Széchenyi István (1791–1860) személyes példamutatása és közvetlen szerepvállalása. Szoros kapcsolatban állt Wagner (később Vághy) Ferenc tanácsossal, a későbbi polgármesterrel (1835–1838) majd városbíróval, aki a gróf reformjainak egyik előharcosa volt a városban. A város vezetőrétegét, fő- és köznemeseit az 1843-ban alapított Soproni Kaszinó Egyesület tömörítette. Széchenyi reformjainak bázisát a városi polgárság mellett a megyei köznemesség jelentette.
1836-ban Széchenyi védnöksége alatt alakult meg az ország első gőzmalom-részvénytársasága, majd 1845-ben a Selyemfonóda Rt. A grófnak jelentős szerepe volt a hitelügy fejlesztése terén a Soproni Takarékpénztár 1842-es megalapításában, melynek első részvényjegyzője lett.
A XIX. század első felének legnagyobb közlekedési vívmánya, a vasút a reformkor utolsó évtizedében kapcsolta be Sopront és környékét Európa vasúti közlekedésébe.
Széchenyi 1845-től a Sopron–Bécsújhelyi Vasúttársaság elnökeként, majd a Helytartótanács közlekedési bizottságának élén a bécsújhelyi vonalnak Sopronig, majd Kanizsán át Fiuméig való meghosszabbítását szorgalmazta. A Sopron–Bécsújhelyi Vasút, Magyarország második vasútvonala 1847-ben készült el.