Látnivalók

A kiállítóterem közepén az a zongora látható, melyen Liszt Ferenc tanult játszani Kurzweil Ferenctől, a Soproni Zeneegyesület karnagyától. A Sopron vármegyei Doborjánban (ma Raiding, Ausztria) született Liszt élénk kapcsolatban állt a város zenei életével. 1820 őszén kilenc évesen, „csodagyerekként” adta első soproni hangversenyét. Sikere oly nagy volt, hogy fellépését meg kellett ismételnie városunkban.
Húsz évvel később, 1840. február 17-én már világhírű zongoraművészként lépett fel ismét Sopronban, a városi kaszinóban. Ez volt az a nevezetes hangverseny, amelyre Petőfi (akkor még Petrovics) Sándor feletteseivel dacolva civil ruhában szökött ki Halász utcai laktanyájából. Ezen a napon avatták Lisztet Sopron város díszpolgárává is. A hangverseny után barátjának, Bezerédj Istvánnak a palotájában (Templom utca 6.) díszvacsorán vett részt, ahol zongorajátékát hallgatva a fellelkesült hölgyek egyik kesztyűjét elragadták és felvágták maguk között. A másikat Liszt térdre ereszkedve nyújtotta át Sopron legszebb leányának, Slachta Etelkának.
Legközelebb 1846-ban látta vendégül őt a város. A megyegyűlés Sopron vármegye táblabírájává választotta, s egy színezüst karmesteri pálcával ajándékozták meg. Sopron 1857-ben azzal tisztelgett előtte, hogy Steinacker Károllyal megfesttették doborjáni szülőházát. A festményt elküldték a mesternek Weimarba. Liszt 1872 novemberében a Sopron megyei Horpácsról látogatott el Doborjánba vendéglátóival, gróf Széchenyi Imrével és Mihalovich Ödönnel. 1873-ban, bécsi fellépésének 50. évfordulóján, soproni küldöttség kereste fel. Ekkor ismételt meghívást kapott Sopronba.
1874. február 12-én újra fellépett a kaszinóban. Koncertjének jövedelmét, 2879 Ft-ot a soproni óvoda alapjára és a megyei árvák megsegítésére ajánlotta fel. Utolsó látogatására 1881-ben került sor. Április 6-án nagy sikerű hangversenyt adott, melynek bevételét az Irodalmi és Művészeti Kör, a külvárosi óvoda, valamint egy Liszt-ösztöndíj alapítására ajánlotta fel. Másnap népes tábor indult Doborjánba. Szülőháza falán az Irodalmi és Művészeti Kör emléktáblát helyeztetett el.
Már halála után hét évvel szobrot állíttatott neki a város. Tilgner Viktor mellszobra a ma róla elnevezett Konferencia- és Kulturális Központ előtt áll. Liszt magát magyarnak tartotta és ezt többször kifejezésre juttatta. A magyar mellett nem vett fel más állampolgárságot, utazásai során magyar útlevelet használt.
Tudta-e Ön, hogy

- Liszt Ferencet elmondása szerint már korán érdekelték a robajok, ezért kályhájukba puskaport töltött és meggyújtotta, amitől a tűzhely felrobbant?