Látnivalók

A város szellemi kultúrájára a XVIII. század derekától jelentős hatással volt a felvilágosodás eszmeisége. A nemzeti kultúra terjesztése és a közállapotok javítása a helyi polgárság folyamatos törekvései közé tartozott. Tevékenységükkel a színházi és a zenei élet terén a magyar nemzeti mozgalom egyik központjává tették Sopront.
Pozsony után 1769-ben Sopronban nyílt meg Magyarország második állandó színháza, mely egyben az ország első kőszínháza volt. Az épületet 1788 és 1814 között gróf Pejachevich Károly, majd 1815–1841-ig a város bérelte. A magyar nyelvet itt első ízben a Magyar Társaság tagjai szólaltatták meg 1792-ben. A soproni német színészet virágkora az 1840/41-ben felépült új színházzal indult meg. Az új, klasszicista színházépület 1841. október 9-én Bellini Norma című operájával nyitotta meg kapuit.
Kismartonban és Eszterházán a herceg Esterházy család alkalmazásában álló Joseph Haydn (1732–1809) zenei géniusza alkotott maradandót.
A zenei műveltség ápolására 1829-ben megalapították a mai napig is működő Soproni Zeneegyesületet (Oedenburger Musikverein), amely id. Kurzweil Ferenc (1792–1865) ösztönzésére a művészi zene népszerűsítését tűzte ki céljául. 1844-ben Kurzweil a kamarazene ápolására újabb társaságot alapított (Musikalische Gesellschaft). A Liederkranz 1859-ben, a Férfidalkör 1875-ben alakult.
A műveltséget a zene és a színház mellett a század elején megnyíló első könyvesboltok közvetítették a társadalom egyre szélesebb rétegei felé. A polgárság nagy része német műveltsége ellenére sem zárkózott el a magyar művelődéstől – ahogy Wagner Ferenc 1825-ben a pozsonyi diétán megfogalmazta: „Nem áll, hogy a városokban nincs nemzeti szellem, annak is, aki nem beszél magyarul – magyar lehet a szíve”.
Sopronban született Liebhardt Lujza (1828–1899) operaénekesnő, akit tehetsége világhírnévhez segített. 1843-ban szülővárosában lépett színpadra, majd sikereket ért el Bécsben, Kasselban, Londonban és Amerikában. Főként Mozart-énekesnőként nyújtott kiemelkedő alakításokat. Több alkalommal vendégszereplésre hívták a Nemzeti Színházba is. A kor ünnepelt balerinája, a bécsi születésű Elssler Fanny (1810–1884) erős kismartoni kapcsolatokkal rendelkezett.
Tudta-e Ön, hogy

- az első soproni könyvesbolt 1802-ben nyílt meg?
Ezt követte 1815-ben a második.