Látnivalók

A település a Répce síkján áll, amely a Nyugat-Magyarországi peremvidék és a Kisalföld határán, a Sopron-Vasi-síkság középtájban található. a síkságot délről határolja a Répce, míg keleten a Kisalföld, délnyugaton a Kőszegi-hegység, északon pedig az Ikva és síkja jelenti a természetes határokat. Nyugaton nincs természetes határa a kistájnak, itt az államhatár adja a kistáj peremét.

A vasútállomás 2km-re fekszik a községtől, a településen áthalad a 84-es főútvonal. Természeti, földrajzi helyzetét tekintve a Kisalföld és az Alpokalja találkozásánál foglal helyet, a Kardosér és a Metőc-patak vízgyűjtő területéhez tartozik. Területe 32,39 km2, lakóinak száma 1035 fő.

1950-ben a tanácsrendszer bevezetésekor Újkérhez csatolták Felszoport – amely utóbbi település 1928-ban Alszopor, Felszopor és Makkoshetye egyesítésével jött létre. Újkért 1237-ben „Quer” néven említi először oklevél, 1406-ban „Wyker” néven szerepelt. A XV. Században a Kanizsayak, 1536-tól a Nádasdyak a birtokosok. A XV–XVI. században gyakran tartottak itt megyegyűléseket, 1560–1580 között megyeházat is tartottak fenn. A XVII. század második felében a török háborúk miatt katonafaluvá vált község robotmentességet és több kiváltságot kapott.

Újkér 1677-től a Széchényi család tulajdonába került, akiknek 1731-ben már volt a községben majorházuk a falu keleti részén. A 19. század végétől 1945-ig a Solymossycsalád birtoka volt az egész település. Alszopor, Felszopor és Makkoshetye kisnemesi községek voltak. Makkoshetyét „HEGE” néven 1313-ban, „HEtHyE” néven 1432-ben említi oklevél. Felszoport egy 1264-ben kelt oklevél említi először „terra ZUpUr” néven. Alszopor 1277-ben „Villa Zupur” néven fordul elő, 1410-ben „Fel-zopor” néven szerepel. Az 1848/49-es szabadságharc idején Jellasics horvát bán katonái theodorovics generális vezetésével feldúlták és felgyújtották a községet.
A szopori templomot – az 1338-ban kelt osztálylevél szerint – a Cseme- Szopory és az osl-nemzetségbeli Csíkos családok építtették. 1742-től a Festetichek sági uradalmához tartozott, aztán Gyarmathy György kezébe került, de rövid ideig más nemesek is lakták. A templom a hitújítás idején az evangélikusoké lett. 1661-ben a rekatolizált Nádasdy Ferenc visszaadta a templomot a katolikusoknak. A szoporiak az országgyűléshez fordultak segítségért és 1670-ben Szelepcsényi György esztergomi érsek a király nevében visszaadta a templomot a katolikusoknak. 1733-ban az épületet restaurálták, majd 1792 és 1830 között felújították és átalakították. 1958. augusztus 23-án Varga Ferenc felszopori születésű rk. esperesplébános felfedezte a középkori eredetű Szent János apostolt ábrázoló freskót a restaurálásra váró templomban. A 13.
vagy 14. században készült freskót valószínűleg a 19. század eleji restauráláskor takarták el, mert 1832-ben Szent János apostolról képet festtettek.

Az Önkéntes tűzoltó Egyesület Felszoporon 1887-ben, Újkéren 1888-ban, Alszoporon 1889-ben, és Makkoshetyén 1891-ben alakult meg. 1950 óta a faluban egyetlen tűzoltó egyesület működik. Az alszopori iskolát az 1713-14. évi egyházlátogatáson már említik, 1871-ben evangélikus iskolát alapítanak, ahová Felszopor, alszopor, Simaháza, Makkoshetye, Iklanberény és Felsőság evangélikus diákjai járnak. A katolikus alszopori és makkoshetyei gyerekek a sági iskola tanulói voltak. Újkéren is működött már ekkor katolikus iskola. Újkéren az I. világháborúban 42-en haltak hősi halált és öten eltűntek. Az alszopori és felszopori áldozatok neve a haranglábon elhelyezett emléktáblán olvasható.

Felszoporon 1910-ben, Alszoporon 1923-ban létesült könyvtár. A II. világháborúban a front átvonulása viszonylag kevés veszteséget okozott.
Újkér közigazgatásilag 1990-ben önálló településsé vált. Újkéren alapítványi fenntartású óvoda és általános iskola működik, amelybe 21 óvodás gyermek és 53 általános iskoláskorú tanuló jár.