Látnivalók

A település közlekedési csomópontban épült, Soprontól 13 km-re délkeleti irányba, a Kisalföld nyugati peremén helyezkedik el. Területe 19,46 km 2, lakóinak száma 1795 fő. A települést két patak, az Ikva és az Aranypatak szeli át, amelyek éppen Nagycenk területén egyesülnek.

A falu két község, Nagycenk és Kiscenk egyesülésével jött létre 1892- ben. A nagycenki falurész a Sopron-Sárvár közötti 84-es számú főközlekedési út melletti dombos, völgyes részen épült, a kiscenki az Ikva völgyében, a Sopron-Győr közötti 85-ös főút mellett.

A falu környéke már az őskor óta lakott volt. Nagycenk első írásos említése 1291-ből való, ZENK néven, majd később Gödörcenk, Vámoscenk néven. A két falu birtokosai 1357-től a Kanizsay, majd a Nádasdy, Osl, Pok és Czenk családok.

1532-ben a törökök kirabolták és felégették a falut, a lakosság egy része elpusztult, helyettük horvát telepesek érkeztek. 1671-ben a kincstár Cenket is elkobozza a Nádasdyaktól, s Draskovics Miklósnak adja bérbe. 1677- ben Széchenyi György érsek zálogjogon szerzi meg az egész sárvár-felsővidéki uradalmat, benne a két Cenket is. A századfordulón a Széchenyiek tulajdonjogot szerzetek Sárvár-Felsővidékre. 1750 körül gróf Széchenyi Antal Kiscenkre költözik, és megépíti a kastély mai épületeit.
A korábbi kiscenki kastély és park a nagy átépítések idején megszűnt, 1755- 1761 között alakult ki a ma is védett franciakert az alléval és a kőből faragott pihenőpadokkal.

1785 körül gróf Széchenyi Ferenc Kiscenken igen fejlett gazdálkodást folytat. A felvilágosult főúr kultúrközponttá avatja Kiscenket. 1795-ben Vályi András a falu leírásában említi Széchenyi Ferenc azon gyűjteményeit, amelyekből a gróf később (1802) a Magyar Nemzeti Múzeumot alapította. Széchenyi Ferenc 1814-ben mindhárom fiának egy-egy hitbizományt alapított, az egyik Cenk központtal Istváné lett. 1840 augusztus 20-án az újjáépített kastély jelentős politikai és társadalmi esemény színhelye: 70 vendég – nagyrészt reformpolitikusok – ünnepli a házigazda, gróf Széchenyi István névnapját.

Az 1800-as években a nagycenki Széchenyi birtokon igen fejlett gazdálkodás folyt, kiemelkedett a juhtenyésztés és a rétöntözésen alapuló marhahízlalás. 1841–1872 között selyemgombolyító működött Nagycenken.

1848-ban serfőzde létesült, 1851-ben postaállomás épült.
1853-ban Bokor Nándor kovácsmester bemutatta Magyarország első sorvető gépét, amely országszerte „cenki-eke” néven vált ismertté.
1858- ban megindult a termelés a Nagycenki Cukorgyár Rt. gyárában, amely 1931-ig működött.
1860. április 11-én a „legnagyobb magyart”, gróf Széchenyi Istvánt közel 6000 ember kísérte utolsó útjára.
1863-ban Ybl Miklós tervei alapján felépül az új római katolikus templom.
1865-ben megindul a forgalom a Sopronkanizsai vasúton, amelyen Nagycenknek is van állomása.
1873-ban Nagycenk körjegyzőség központja lesz.
1876-ban elkészül a GySEV Sopron-Győr vasútvonala, Kiscenk állomással. 1982-ben belügyminiszteri rendelet előírja Nagycenk és Kiscenk egyesülését 1893-tól.
1895-ben Kiscenken gőzmalom épül.
1897-ben a templom előtti téren felállították Strobl Alajos gróf Széchenyi Istvánt ábrázoló teljes alakos bronzszobrát.
1927-től újabb fellendülés következett: községháza – egyben kultúrház – épült, megalakult a Hangya Szövetkezet, férfi dalárdakör alakult.
Az első világháborúban 63, a második világháborúban 42 cenki halt hősi halált.
1944–45-ben munkaszolgálatosokat dolgoztattak Nagycenken, akik közül sokan estek áldozatául az embertelen bánásmódnak. A II. világháború befejezése után a földreform keretében a Széchenyi birtok egy részét felosztották.
1959-ben termelőszövetkezetek alakulnak.
Az 1960-as évektől megindultak az építkezések a településen: új gyógyszertár, óvoda, egészségház, idősek napközi otthona, fogorvosi rendelő, új posta létesül.
1965-ben létrejön a Nagycenki Baromfikombinát. 1973-ban elkészült a kastély első épülete, a Széchenyi István Emlékmúzeum, majd a régi istálló helyén méntelep és lovas iskola nyílt.
Megépült a Széchenyi Múzeumvasút. Az 1980-as években felújították a kastély többi részét, berendezték a múzeum másik épületét (Széchenyi István-szárny), és a kastélyszállót.
1982–1990 között több társközséggel Nagycenk nagyközség székhelye, majd 1990-től ismét önálló község. A falu fejlődése a 90-es években sportcsarnok építésével, szennyvízés gázhálózat építésével folytatódott. Jelentős pezsdülés tapasztalható a társadalmi életben: Gazdakör, Nagycenki Honismereti Kör, iparos kör, Faluszépítő Egyesület, és Sportegyesület, Czenki Hársfa Néptánc egyesület, Önkéntes Tűzoltók, Polgárőrség alakult, 2008-tól eMagyarország pont működik.
1975 óta Nagycenk központtal működő országos egyesület a Széchenyi Kör. a településen a víz, gáz, csatorna, vezetékes telefon és kábel televízió hálózat kiépített.
A községben zömmel egyéni – és kisvállalkozások, mezőgazdasági vállalkozások működnek.
Nagycenknek két nevelési-oktatási intézménye van: Napközi otthonos Óvoda, amelyben 48 gyermek neveléséről gondoskodnak, és a Széchenyi István Általános Iskola, amelybe 128 tanuló jár. Az oktatási intézményeken kívül könyvtár is működik a községben.