Látnivalók

A település a Fertő tó déli partján fekszik, Soprontól északkeletre mintegy 10km távolságra. Területe 21,89 km2, lakónak száma 2261 fő.

Fertőrákos történeti és művészeti emlékei révén kiemelkedik a legtöbb magyar falu közül. Az egyetlen magyar község, amelyet városfal övezett és püspöki palotája is volt. A településnek csaknem minden épülete műemlék.

A község közvetlen környéke már az ókorban lakott vidék volt. A római uralom alatt valószínűleg népes település lehetett. Régészeti feltárás eredményeként rengeteg római pénz került elő a rákosi szőlőkből.
Ebből a korból való egy ritka emlék, a Mithras-barlang is. A szentélyt a napisten kultusznak hódoló katonák részére építették az i. sz. előtti III. században. A helységgel először egy 1199-ből származó ajándékozó oklevél szövegében találkozunk, Racus néven szerepel. A település 1582-ben kapott vásártartási jogot és mezővárosi kiváltságot, amely megkövetelte, hogy a település fallal legyen megerősítve. Több helyütt még ma is láthatók a városfal maradványai.
A XVI. század második felétől megerősödő török veszély folytán a rákosi birtok jelentősége nőtt. Miután a törökök Győrt is elfoglalták, a püspök rákosra menekült, és a település további kiváltságokat szerzett. Sopron környékén Fertőrákos volt az egyetlen település, amely nem a város birtoka volt, hanem a győri püspökséghez tartozott.

1683 nyarán a Bécs felé tartó török sereg portyázó segédcsapatai a települést kirabolták, felgyújtották, lakóit pedig lemészárolták, vagy rabszíjra fűzték. Ekkor változott meg a helység lakóinak nemzetiségi összetétele. Az addigi nagyobbrészt magyar lakosság helyett túlnyomóan német etnikum települt ide. A XX. század elején, 1906-ban rákos nevéhez hozzácsatolták a Fertő nevet, így lett a település neve Fertőrákos. A II. világháború alatt, 1944-ben zsidó munkatábort hoztak létre a kőfejtőben. A II. világháborút követően, 1946-ban több, mint 3000 német anyanyelvű őslakost Kényszerítettek szülőföldje elhagyására, a falu lakosságának mindössze 10%-a maradt Fertőrákoson. Helyükre a Felvidékről elűzött magyar családok kerültek.
1949-ben határ- és aknazárat telepítettek Fertőrákos közelében is, a határzárat 1989-ben szüntették meg. A település életének jelentősebb eseményei:

1931-ben épül az első cölöpház a fertői vízi telepen.

1939-ben először gyullad ki a településen a villany.

1941-ben Fertői Vitorlázó Egyesület alakul.

1949-ben kiépül a határzár, a Fertő tavat elzárják a nagyközönség elől.

1958-ban megalakul a Fertői Vitorlás Szövetség.

1969-ben megszűnnek a határövezeti korlátozások, de a Fertői vízi telepen éjszaka nem lehet maradni.

1970-ben a fertői vízi telepet Sopron városhoz csatolják.

1970. a Barlangszínház első előadása (Szophoklész: oidipusz király)

1970. a község középkori maradványának védetté nyilvánítása.

1989. augusztus 19. – páneurópai piknik a piusz majornál – az NDK-ból menekülők áttörik a határzárat.

A község területén a közmű infrastruktúra teljes mértékben kiépítésre került. A település gazdaságára túlnyomórészt az idegenforgalom és vendéglátás, valamint a szőlészet és borászat jellemző. Fertőrákosnak két oktatási intézménye van: Napközi otthonos Óvoda és Általános iskola és alapfokú Művészetoktatási intézmény. Mindkét intézményben német nemzetiségi nevelés és oktatás is folyik. Az óvodába járók száma 51 fő, míg az általános iskolában 137 fő a gyermeklétszám.