Látnivalók

Nem is olyan szörnyű régen még bazaltköves utca volt. Aztán aszfalt került ide is. Az utcát 1873-ban nyitották ki a tér felől, lebontva az addig a Hosszú sor egyik láncszemét alkotó házat. A 20. század harmincas éveiben többen állították, hogy az 1875-től öntöttvas táblákon olvasható név Árpád-házi Szent Erzsébeté. Az eredeti határozat szerint azonban Sziszi, Ferenc József felesége érdemelte ki. Mégpedig házassági évfordulójuk alkalmával.
A GYSEV állomásáig vezető útvonal fontosságát bizonyítja, hogy a 19. századból a 20.-ba forduló év városi szenzációját, a villamost ezen is végig zötyögtették. Az utat hamarosan számos lakóház szegélyezte. A nyugati - vagyis páratlan - oldalon az Ullain építész-dinasztia terjeszkedett, vele szemben Markl építőmester használta ki azt, hogy övé a telek. Házsorát azonban megszakította az akkor még ott használatban volt evangélikus temető. Ezt a temetőt 1886-ban költöztették ki a Balfi útra. Helyébe - a Kis János utcával kettéosztott területen - csak 1923-ban épült föl a Pénzügyi Palota. A viharos múltú épületében ma az Egyetem Közgazdaságtudományi Kara székel. Először a pénzügyőrök dolgoztak benne, majd a háború legvégén maga a Pénzügy¬minisztérium húzta meg itt magát, amíg ki nem menekült. Jó szimatú dohányosok dézsmálták meg a pincében felhalmozott cigaretta-készleteket a gazdátlanság napjaiban. Később pártszékházzá alakították. Munkásőr álldogált a kapujában a rendszerváltás évéig.
Az utca másik oldalára került a város első társasháza. A saroképület és folytatása nagy érdeklődést váltott ki a közönség körében. A ténye éppúgy, mint élénkvörös és sárga színei. Egy hagyományőrző építész felháborodva rótta meg ezért a tervezőt. Nem tellett bele egy-két év, már az ő háza is hasonló színekben pompázott... A társasház annyiban is forradalmasította az utca képet, hogy földszintjét üzleteknek adták bérbe a lakástulajdonosok. Különben ebben az utcában alig akadt bolt. A páratlan oldalon a Széchenyi térre néző sarkon volt a "Kargli". (A fűszerüzlet tulajdonosának Karglnak a nevét magyarította így a vevőközönsége). A középtájon patika várta a Kis János utcában épült OTI-ból a betegeket. Majdnem a Deák térnél Kastner bácsi aggatta ki a bejáratra a fácánt, a nyulat, vagy a szép sárga banánt. A sarkon pedig mindig valamilyen vendéglő volt. A harmincas években költöztek ide a Cella-fivérek. Eredetileg a volt Roth-cukrászdában (átellenben, a Széchenyi téri sarkon) mérték a fagylaltot. Cella Giustóék tősgyökeres olaszok lévén, ehhez igen értettek. A csillogó-villogó nagy terembe, a kis asztalok mellé azonban diák csak szülővel telepedhetett. A társasház egyik boltja annak a Schilling műszerésznek a bérleménye volt, akinek most emlékoszlopa áll a "Vasvilla" bejárata előtt.
Az utca állomás felőli részén földszintesként állott annak az Ullain-Reviczky Antalnak a háza, aki Magyarország svédországi nagykövete volt a második világháborúban. Hitler-ellenes ellenkormány szervezésére vállalkozott, de sajnos nem sikerült a tervét megvalósítania, amint az a jóslat sem vált be, hogy meg tudja védeni a bombázástói Sopront. Talán Szent Erzsébet többet segített volna...