Látnivalók

A Rákócziakkal Sopronnak elsősorban a mozgékony Wittnyédy ügyvéd révén volt kapcsolata, az erdélyi fejedelemséggel a protestáns vallás szabadságának kiharcolása-megvédése révén. Azt nem tudjuk, hogy II. Rákóczi Ferenc (1676¬1735), a kurucok fejedelme megfordult-e valaha is falaink között, csapatai mindenesetre ostromolták a várost. Ágyúik a Lénárt-hegyről (ma Kuruc-domb) zúdítottak tüzet a királyhű polgárok házaira. Két golyóbis - díszes keretbe foglalva - ma is látható a Templom utcában, az ún. Schreiner-ház homlokzatán. Szörnyű karácsony lehetett! Legalábbis így számolnak be 1705 végnapjairól krónikásaink. Vak Bottyán jelentésében ugyancsak azt mondja: "... bombával penig nagyobb részét a házaknak öszverontottam; holott is egész éjjel közöttük nagy sírások s kiáltások voltanak" - idézi Gantner Antal. Ennek ellenére a város nem adta meg magát. Labanc volta még két évszázad múltán is lelkiismeret furdalást okozhatott. Ezt azon az igyekezeten mérhetjük le, amellyel 1906-ban utcát kerestek a nagyfejedelem emlékének megörökítésére. Ebben az esztendőben született meg a törvény a rodostói kuruc kolónia vezéreinek itthoni eltemetéséről. Az általános mozgalomból Sopronnak is ki kellett vennie a részét. Kováts ügyvéd javasolta a közgyűlésben, hogy "az Újteleki kaputól a Széchenyi térig terjedő utcák" II. Rákóczi Ferenc utca névre kereszteltessenek el. Az utca elején volt az a diáktanya, ahol Petőfi - katonáskodása idején ¬barátokra, könyvekre lelt. Tovább, az egykor ruhagyári épületet a Zrínyi Ilona magyar királyi Tiszti Leánynevelő Intézet számára emelték. A vele szemben lévő kapu fölött érdekes dombormű, a Csodálatos halászat, látható - a Lenck kereskedő-ház cégéreként. Handler Jakabnak, a neves építész-dinasztia első tagjának szép háza a 49. szám alatt már az éles kanyar utánra került. Ebben az utcában, méghozzá a 12-es számú ház földszintjén, született és gyerekeskedett Becht Rezső, a talán legjobb soproni író.