Látnivalók

Magyar nevet 1869-ben kapott. Nyomvonalát őseink taposták ki, mi csak melléje biggyesztettük a nevet. Itt nem volt szükség külön névadásra, a világ legtermészetesebb dolga, hogy a még elérhető, elképzelhető távolságban lévő nagyobb úti cél névvé alakul. Évszázadokon át a kereskedők útja. Itt hajtották fel a Kuruc-domb aljában volt állatvásártérre a marhát, hozták a fapiacra a fát, stb. a vásárosok a Palatinusról elkeresztelt beszálló vendéglőben vertek tanyát. Hatalmas udvarán sok kocsi elfért. Ezt a fogadót a Kőszegi út és Győri út sarkán már 1842-ben ezen a néven említik. De nem csak ez az egy volt a környéken.
A közvágóhíd már megvolt (1869), mikor megnyílt a győri vasútvonal (1874). Ennél kijjebb az utóbbi évtizedekben, sőt: utóbbi években, tapasztalható nagyobb építkezés. A városrendezési terv ezt a területet jelölte meg a kívánatos iparfejlesztés céljára. Délre, egészen a rendező pályaudvarig húzódik a kisebb-nagyobb ipari létesítményekkel megtűzdelt telkek sora. A zajos, poros, nagy forgalmú útvonal meghatározó épületegyüttese a benzinkúttól a vasúti hídig terjedő szakasz jó részét elfoglaló kórház. Már helyének kijelölésekor látni való volt, hogy nem lesz a legszerencsésebb az elhelyezése. 1890-ben felmerült új kórház építésének gondolata. Később ezt összekötötték a Millennium megünneplésének a szándékával, s nem éppen vita nélkül határozatba foglalták 1895 elején. Alaposan körülnéztek a közeli és távoli környéken, mielőtt megformálták a pavilonos elképzelést. Addig nem is volt különösebb baj, amíg el nem kezdődött a helykijelölési eljárás. Első nekifutásra a mai helyet fogadták el, azonban formai hiba miatt az illetékes miniszter megsemmisítette a határozatot. Az ellenzők tábora összeszedte magát és később, helytálló érvekkel, leszavazták a vezetőségnek azt a javaslatát, hogy a Bergackerre (vagyis a mai helyére) építkezzenek. Az Építőbank bukása (1901) hosszú időre visszavetette a kérdés megoldását. Mire újból elővették (1909), már teljessé vált az egyetértés minisztérium, városvezetőség és a közgyűlés többsége között. A közbeszéd szerint azért, mert Töpler polgármesternek itt volt a telke. Ez tény, de hogy ebből bármi is következett volna, azt Töpler újságcikkben tagadta, mondván, hogy az első határozat meghozatalakor (1897) még nem is volt polgármester. Ha más nem is biztos, ez igaz. A kórházat végül 1919. június 23-án nyitották meg.