Látnivalók |
Halász utca Magyarul 1837-ben nevezik először. Fischergasse volt azelőtt. Első említése 1421-ben. Bizonyára már jó néhány évtizede lakhattak ott fertői és nem fertői halászok, mire ezt hivatalosan is tudomásul vették. A földszintes házak falusiassá teszik a képet akkor is, ha akad ott egy-két nagyobb épülettömb. Talán a legismertebb az általános iskola, amelynek a helyén egykor kaszárnya állott. Hauser Károly rajztanár festményét minden múzeumlátogató ismeri. Ebben a kaszárnyában katonáskodott 1839-40 zord telén a vékonydongájú Petőfi Sándor. Az iskola főbejárata fölött szép bronz domborműves emléktábla hirdeti az eseményt. Lukácsy Lajos (1876-1927) országos hírű kapuvári szobrászművész alkotása 1906-¬ban készült el. Az avatás igen nagy sikert hozott a művésznek.
Az 1771. évi végrendelet alapján épült Voss-féle katolikus árvaháznak viszontagságos a története. Először a Kalapos király uralmát sínylette meg, majd tűzvész tette évtizedekre használhatatlanná. Csak 1844-ben újították fel és működtették a Rákosi-rendszerig. Kápolna is tartozik hozzá, bádog toronnyal, és Dorffmaister-képpel a szentély zárófalán. Az utca északi házsora olyan sarokházzal kezdődik, amely eredetileg két épület volt a középkorban. A Szent Mihály utca felől volt a régi plébániaház (az "új" a Szentlélek-templom szomszédságában 1379 előtt már állt). Ettől két, akkor beépítetlen telekkel feljebb volt az iskolaépület. Ma Kurzweil-emléktábla díszíti. A Halász utca felőli, előbb csak földszintes rész javadalmas ház. Papok laktak mindkettőben, itt is, ott is borospincével. A következő két Halász utcai házat (1. és 3. számú ház) szintén felújították. Eredetük legalább 1424-ig vezethető vissza, de feltehetően sokkal régebbiek. Hiszen már az előző század(ok)ban - a sűrű királyi tiltások ellenére - lakott volt ez a városrész. |
||