Látnivalók

A névvel kapcsolatban számos rosszmájú megjegyzés, sőt történet forog közszájon. A közeli Ikva-patak kigőzölgése miatt tréfálkoztak ezzel az elnevezéssel - ¬olvashatjuk Csatkainál. Pedig a középkorban nem volt még Pamutipar, a kékfestők is csak később (és lejjebb) színezték meg a vizet. Ott, ahol az utca a Szélmalom utcába torkollik, s a támpilléres házon (egykori városi majoron) tábla jelzi a nagyobb áradások szintjét, 1389-ben lóitatóról, később - 1492-ben - lóúsztatóról szólnak az oklevelek. Márpedig a ló kényes állat! A patak itt kiöblösödött, majd összeszűkülve nagyobb sodrással folyt keresztül egy halfiaztatón. Mindez már az 1330-as években, a johanniták idején használatban kellett, hogy legyen. A támfalas ház kertjében, illetve a közeli, ma is Rosengartennek nevezett dűlő mentén termesztett rózsák leveleiből sajtolták (a mai épület elődjében) a lovagok emberei a gyógyászati célokra szánt rózsaolajat. Egyértelműbb és szebb is lenne Rózsák utcájaként. Ilyen van Prágában, kimutathatóan középkori eredetű rózsakerttel. A budapesti Rózsák tere név sem véletlen. Ennek ellenére alighanem igaz, hogy a mai 2. számú ház volt Mátyás király hadai számára a városi bordélyház a rózsa-Iányokkal, ám addigra a Szent János ¬rend jó lovagjai már messze jártak innen. Az utca minden sanda magyarázat ellenére máig megtartotta eredeti nevét, csak lecsípték belőle az elejét. Azt, amelyik most Szentlélekre hallgat.