Látnivalók |
 |
 |
 |
 |
||
|
Várkerület A reformkori magyarítás nem pontos. Hiszen ez a széles útvonal ma már nem ispáni várat kerít körül, hanem Belvárost. A német név - Grabenrunde - a falakon kívüli vizesárokra emlékeztet.
A kurucok ágyúiból elszállt a füst, az árokból kifogták az utolsó halat, a kereskedők építgetni kezdték a védművekhez tapasztott boltjaikat, múlt a békés 18. század. Eljött az ideje annak, hogy betemessék a vizesárkokat, kikövezzék a nagy térséget a külvárosok és a Belváros között, és letelepedjenek a piaci árusok a Mária-szobor köré. A 19. századnak főleg a második fele virágoztatta föl a Várkerület belső övét. A keskeny telkekre a gazdagabbak többszintes, a kevésbé tehetősek alacsonyabb házakat építettek, ezért az ugráló párkánymagasság. Ezt a jellegzetességet a bombázáskor elpusztult épületek helyére emelt hatalmas tömbök nem veszik át - sajnos. Érdekes, hogy a város üzleti élete elsősorban a Várkerület belső házsorának boltjaiban zajlott. A túloldal ezt a nyüzsgést csak irigykedve nézte. Az utóbbi évtized hozta meg a változást. Amióta kiépült a Füredi sétány, és megtalálta az összeköttetést a Várkerület pénzintézeteivel, azóta mintha ott lenne nagyobb a forgalom. A Várkerület macskakövei 1941-től 1944-ig tűntek el, s adták át helyüket a ma látható háromsávos, aszfaltos megoldásnak. Thurner polgármester nagy diplomáciai sikere volt ennek az engedélyeztetése és anyagi alapjainak megteremtése. A mérnöki hivatalnak pedig az anyagok és munkások előteremtése a háborús időkben. A város akkori első embere öreg napjaira megkapta jutalmát: a háború után mehetett utcát söpörni.
|
||||
 |
|
 |
||
